Mária Terézia
Mária Terézia
Az 1741. évi országgyűlésen az a hazafias törekvése növelte népszerűségét, hogy a nemzet sérelmei mielőbb orvosoltassanak, s hogy a királynő Magyarországban lakjék. Midőn pedig az országgyűlés lelkesedéssel megszavazta a nemesi felkelőhad kiállítását, az elsők közé tartozott, a kik kardot kötöttek a királynő ingadozó trónjának védelmére.
Mária Terézia trónjának megmentésében a vármegye méltókép kivette részét. Az országgyűlés által megszavazott hat ezred számára 1741-ben 372 katonát adott, azonfelül a vármegyei nemesség is fegyvert fogott. Szluha György vezérlete alatt, a ki az örökösödési háború alatt szerzett érdemeért 1743-ban megkapta a grófi rangot. A vármegye nemessége derekasan megállta helyét a csehországi határon és különösen Prága ostroma alkalmával tünt ki.
489Az örökösödési háború befejeztével Mária Terézia királynő, hogy a köznemességet, melynek vitézségét a háborúk folyamán bő alkalma nyílott megismerni, az udvarba vonja, a nemesi testőrség felállítását határozta el, mely czélra a vármegye 2000, a város 200 forintot ajánlott fel, ezenkívül még a vármegyének a testőrség lovai számára, míg azok Pozsonyban voltak, a szükséges takarmányról is gondoskodnia kellett. A felállítás alkalmával a vármegye 1760-ban Fejérváry Istvánt, Kürthy Ignáczot, Csécsy Józsefet és Madaskovics Józsefet ajánlotta a testőrségbe. (Hadi tört. Közl. 1895. 526.)
A bajor örökösödési háború alkalmával, 1778-ban, a királynő még egy ízben fegyverbe szólította a vármegyéket. Mivel az országgyűlés nem volt egybehíva, a szükséges gyalogos katonaságot a vármegyék szavazták meg.
