A reformáczió.
A reformáczió.
A népnevelés és népoktatás ügyét azonban a reformáczió előbbre vitte. Igaz ugyan, hogy a hirtelen elszaporodott felekezeti iskolák azután is inkább a vallást szolgálták, de a protestánsok Németországból behozott trivium tantárgybeosztása (írás, olvasás és számolás) csakhamar divatba jött a szerzetesrendek alsófokú iskoláin is.
A protestánsok ugyanis a pápai és révkomáromi főiskolákból a falvakba úgynevezett »promócziós tógátusokat« küldöttek ki késő őszszel, a kiket a gyülekezet házról-házra kosztolt és a kik kora tavaszszal, salláriumaikat zsebrevágva, visszatértek tanulmányaik folytatására. Voltak, a kik állandó kóstának és praeceptornak is künn maradtak. Ezeken kívül voltak az úgynevezett három évre kimenő tógátusok, vagyis rektorok, a kik főiskolai tanulmányaikat bevégezve, mentek ki, hogy három év leforgása alatt egy kis 258útravalót gyűjtsenek maguknak külföldi tanulmányútjaikhoz: Jénába, Dorpátba, Heidelbergába és Wittenbergába.
A katholikusok is majdnem erre a mintára küldték ki, Pannonhalmáról, Bakonybélből, Malaczkáról novicziusaikat, úgynevezett instruktoroknak és magistereknek.
A vármegye területén a dicséretes versengés Komáromban és Tatán volt a legnagyobb, továbbá Udvardon, Aranyoson, Ácson, Kömlődön, de különösen a Mátyusföldön.
