Paulik János.
Paulik János.
Paulik János, ág. h. ev. lelkész, író és szerkesztő, szül. 1866-ban, Zelenén. Miután Aszódon két évig káplán volt, 1891-ben a budapesti ág. h. ev. egyház megválasztotta vallástanárnak és itt tanított 1900-ig. 1895-ben a Luther-Társaság megbízta az Evangélikus Családi Lapoknak a szerkesztésével. Ugyancsak ebben az évben jelent meg tizenhárom czikkből álló vallásbölcseleti tanulmánya a Protestáns Szemlében, A halhatatlansági eszme története czímmel. 1900-ban a nyíregyházi egyház választotta meg lelkésznek.
Munkái: Az ágostai hitvallás. Latinból ford. és bevezette. Budapest, 1896. – Kis Énekeskönyv. U. o. 1897. – Az álpróféták vagy miért nem lesz az evangélikus ember baptistává? U. o. 1899. – A válaszúton. U. o. 1899. – Luther 95 tétele. U. o. 1896. – Miért nincs több eredménye prédikálásunknak. U. u. 1899. – A minek az ördög örül. Példázat templomkerülők számára. U. o. 1900. – Miért égette el dr. Luther Márton a pápának és híveinek iratait? Németből. U. o. 1900. – Apró történetek. Debreczen, 1903. – Eszmetöredékek. U. o. 1903. – Konfirmácziói emlékkönyv. Budapest, 1903. – Milyen dallamokat vegyünk fel az új énekeskönyvbe? Nyiregyháza, 1904. – Egymás terhét hordozzátok. Debreczen, 1904. – Az ördög bibliája. Budapest, 1904. – Passio. Nyiregyháza, 1904. – Vallásos nevelés a családban. Budapest, 1905. – Gerhard Pál. U. o. 1907. –Melanchton gyászbeszéde Luther koporsója felett. Latinból. Nagybánya, 1907. – Mi képesíti egyházunkat arra, hogy Krisztus igaz halásza legyen. Budapest, 1909. – Az egyház felvirágzásának feltételei. U. o. 1909. – Jeruzsálem pusztulása. U. o. 1909. – Savonarola beszéde az egyház reformácziójáról. Nagybánya, 1910. – Irt még számos egyházi beszédet és czikket a protestáns egyházi és paedagogiai lapokba.
