Kálnó.
Kálnó.
Kálnó. Ipolyvölgyi kisközség. Házainak száma 149, lakosaié 1012, a kik túlnyomóan tót ajkúak s evangélikus vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A Kálnói Ettre család ősi fészke. 1548-ban Ettre Balázs, Benedek és Péter voltak a földesurai. Néhány évvel később a törökök rohanták meg a községet, melyet felgyújtottak és kiraboltak, az Ettre család két tagját pedig legyilkolták. Az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között találjuk 27 adóköteles házzal. Az 1598. évi megyei adóösszeírás szerint ismét az Ettre család volt az ura. 1621-ben Bory Mihálynak is voltak jobbágytelkei. 1715-ben hét tót, 1720-ban három magyar és 12 tót háztartását vették fel. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Ettre Zsigmond és Ferencz, Batta Imre, Györkey Pál, Gellén Sándor, Sebe Mihály és Macza Sámuel voltak a földesurai, 1826-ban pedig Ettre Antal és Károly. Később a Blaskovich és Csernovics családok is szereztek itt birtokokat. Jelenleg 65Szaniszló István a legnagyobb birtokosa, a ki a községhez tartozó Boglyáspusztán lakik. Az itteni két régi kúriát a Kálnói Ettre család építtette; később a Blaskovich családé lett és jelenleg az egyik a Váradi Török családé, a másik pedig egy helybéli kisbirtokosé. Az evangélikusok temploma, mely a kálnógarábi határban van, még a középkorból maradt fenn; 1904-ben történt átalakítása alkalmával azonban régi építészeti jellegétől teljesen megfosztották. 1873-ban itt is száznál többen haltak el kolerában. A községben két agyagpipagyár van üzemben, az egyik Deutsch Bertalané, a másik Reichmann Sándoré. A határ tele van savanyúvízforrásokkal. A községhez tartoznak: Agyagos (azelőtt Csiravapuszta), Alsómocsdi, Boglyás- (azelőtt Békopa), Cseres, Felsőmocsdi és Haraszt-puszta, Kálnói téglagyár, Középmocsár, Liget- (eddig Lehota), Németbércz és Sós-puszta (azelőtt Szlanó).
A gróf Forgách-féle kastély.
