Török.
Török.
Török. (Szendrői gróf és nemes). A család ősi fészke a sárvíz mellékén volt, a honnan a mohácsi vész után Eger és Szendrő vidékére költözött. Első ismert őse Bálint (1533–1554.) egri, majd szendrői vajda. Fia Bálint (szül. 1554, † 1630.) előbb Szendrő, majd Cserépvár, végre Eger várában kapitány. Fia Bálint († 1677.) Torna vármegye alispánja, kinek fiai közül Andrástól a nemesi, Ferencz tornai alispántól a grófi ág származik. András (1702–1706-ig) Nógrád vármegye alispánja. Fiai közűl Imre († 1751. ) kishonti alispántól a nemesi ág nógrádi vonala, Andrástól (1741.) a gömöri vonal származik. Imre fia András († 1772.) táblabíró, Podrecsányban volt birtokos. Fia András szintén Podrecsányban lakott. Fia János. Ennek fiai: Sándor (1861.) Nógrád vármegye alispánja és Béla Podrecsányban birtokos. Sándor fia Zoltán (1897–1905.) Nógrád vármegye főispánja, jelenleg kisromhányi és losonczi birtokos, fia Béla, jogtudor, tb. szolgabíró.
Czímer: kékben, jobb előlábával kardot, baljával levágott vérző török főt tartó arany oroszlán. Sisakdísz: paizsbeli oroszlán. Takarók: kékarany.
Török
