A palóczok osztályozása.
A palóczok osztályozása.
A milyen szétágazók a vélemények a palóczok múltjára nézve, épen olyan ellentétes nézeteket hallhatunk a nógrádiak jelen állapotára vonatkozólag is, mert míg a nyelvtudomány és a néprajz egész Nógrád magyarságát palócznak nevezi, addig egyesek különbséget tesznek magyar és palócz faluk között. E megkülönböztetés alapja az, hogy a társadalom közvéleményébe az élczlapok és az írók közvetítésével palócz néven holmi furfangos, czikornyás beszédű csodabogarak fészkelődtek be, akárcsak a külföldiek meggyőződésébe magyar néven 141holmi színpadi csikósok, kanászok és betyárok. S így, a mint a külföld nem tud igazi magyart képzelni gatya, fokos és paprika nélkül, épen úgy a hazai közönség is csak azt tartja igazi palócznak, a ki folyton körmönfont hunczutságokat produkál, érthetetlenül kiforgatott vaskos népies mondások kíséretében. Ilyen alapon azután mindenki más és más nógrádi falut jelöl ki igazi palócznak. jóllehet, valójában mind egyforma, de mégis talán nagyon finom preczizirozás kedvéért azt lehetne mondani, hogy »palóczok laknak az Ipoly mentén Pincztől Őrhalomig, továbbá a Karancs, Medves, Mátra és Cserhát vidékén, de már a balassagyarmati járás alsó és a sziráki járás felső részének, valamint az egész nógrádi járásnak magyar népe nem azonosítható teljesen a tulajdonképpeni palóczsággal«. Nógrád palóczsága két csoportra osztható: 1. karancsvidéki, 2. cserhátvidéki palóczságra.
Ha minden áron igazi palóczokról akarunk beszélni, akkor a pálma talán a Gömörrel és Hevessel szomszédos karancsvidékieké, bár a cserhátvidékiektől néhány szót és nyelvalakot kivévén, manapság már alig különböznek valamiben, hacsak abban nem, hogy a Salgótarján környékén lévő kő- és kőszénbányák vegyes népségével összekeveredve, sokkal hamarább fognak eredetiségükből kivetkőzni, mint amazok.
)
Lapújtői régi palócz faház, a tetején »ekelovakkal.«
Nógrádmegyeri régi palócz ház.
