Terület és lakosság.
Terület és lakosság.
Nyitra határa a közelfekvő helységek miatt éppen nem nagy, sőt más, kisebb városok területéhez viszonyítva, kicsiny. Mindössze csak 6655 kat. hold; majd csak hogy fele Érsekujvár határának. Lakóházainak száma az 1891-iki népszámláláskor 1178 volt; lakosainak száma 1890-ben volt 13,538. A lakosok száma, azóta, hozzávetőleges számítás szerint, 1897. végén 18.109-re emelkedett a katonasággal együtt.
A város ma határozottan magyar jellegű, noha még nagy számban 34lakják az idegen ajkúak, a kik azonban az általános irányzat közepett, midőn azok a kulturális intézmények, melyek közvetlenül szolgálják a művelődést, mind magyarok, ellenállhatatlanul olvadnak be az értelmiséget képező magyarságba. Magyar ajkút a legutóbbi népszámláláskor 5002-tőt találtak, német volt 3234, tót 5205; a relativ többség tehát a tóté volt. 1897-ig azonban a magyarság már tulhaladta a tót elemet. A tótság jó része már beszél magyarul s Nyitra városa ekképen, mint a túlnyomó részben tótoktól lakott megye góczpontja már is feltünően észrevehető feladatot teljesít a magyarság terjesztésében.
A 13,538 lakos vallásra nézve így oszlott meg: katholikus volt 9538, ágostai 166, ev. református 67, izraelita 3757. Számba tehát csak a katholikusok és a zsidók vehetők, mely utóbbiak közel harmadrészét képezik az egész lakosságnak.
NYITRA – A VÁROSHÁZA.
Plcho felvétele.
