Állóvizek.
Állóvizek.
Álló vizekben a vármegye nem bővelkedik, s a Vág és Morva folyó leirásánál jelzetteken kívül, még csupán a következőket tartjuk megemlítendőknek:
Az Ujlacska, Assakürt és Üzbég között elterülő több ezer ölnyi ingoványos mocsarak.
ZSITVAVÖLGYI RÉSZLET VAJKNÁL.
Saját felvételünk.
A Nadlány és Chinorán, továbbá a Tót-Soók és Tököld között elterülő hasonjellegü ingoványok és a Nyitra város, Tormos és Emőke alatt fekvő álló vizek.
A radosnai tó, mely mintegy 2000 méter terjedelmű s meleg forrásokból veszi eredetét, vize ennélfogva meleg és soha sem fagy be.
A hasonló jellegü, de csupán mintegy 24 méter kiterjedésü Pogrányi és a szintén meleg vizü bajmóczi érczvíz-tó. Könnyebb áttekintés szempontjából felsorolandóknak véljük még azokat a gyógyvizeket is, melyek e vármegye területén fakadnak, s melyekről eredetük helyének részletes leirásánál már megemlékeztünk. Ilyenek: a pöstyéni kénes hévvíz, s az ezzel hasonló jellegü hévvizek: Bankán, Elecskén és Kaplaton.
A büdöskői és konyatini sós kénvizek, a bajmóczi és kis-béliczi tiszta földes hévvíz és végül: az új-lehotai, onori, rédeki, sissói, szolcsánkai, ó-turai és tvrdomeszticzi savanyúvizek, melyekről a gyógyvizeket ismertető fejezetben fogunk bővebben megemlékezni.
AZ ÖRDÖGKEMENCZE RADOSNÁNÁL.
(Fejkép.) Saját felvételünk.
