Gyümölcstermelés.
Gyümölcstermelés.
A rudnói és veszteniczi völgyek kivételével, melyek lakosságának a gyümölcstermelés jelentékeny jövedelmet ád a gyümölcsfák tenyésztése leginkább csak a körülzárt kertekre szoritkozik és a gyümölcsfanevelés csak ujabban kezd tért hódítani.
A gyümölcsfáknak főként kerti művelése a tenyésztett fajok szempontjából előnyösnek jelzendő, a mennyiben a jövedelmi forrásnak alig tekinthető gyümölcstermelésnél a kiváló nemes fajok tenyésztésére fordítanak nagy gondot.
Mennyiség szempontjából legelterjedtebb a szilvafa, melyet az alma, körte, szeder, dió, cseresznye és megyfák követnek, míg az őszi és kajszinbaraczk, mandula és gesztenyefa termelését a vármegyének inkább déli, ezen fajok tenyésztésére éghajlati viszonyainál fogva még alkalmas vidékein űzik.
A vármegye mívelhető földterületét tekintve egy kat. hold földre 1.7 gyümölcsfa jut, míg az országnak e nembeli átlaga 0.3%-al rosszabb. És így áll az arány, ha e gazdaságok számát tekintjük, a mennyiben egy gazdaságra nálunk 23.5, az országban pedig csupán 22.9 gyümölcsfa jut.
A gyümölcsfák termelésével összefügg a szederfa tenyésztéssel kapcsolatos selyemhernyó-tenyésztés is, mely foglalkozási ág a mezőgazdasággal kapcsolatban ugyan nincsen és inkább a háziipar körébe tartozik, de minthogy ezen iparággal leginkább a földmíves nép foglalkozik, ezen foglalkozás erkölcsi hatását is fölötte előnyösnek kell elismerni.
Ismert tény, hogy a selyemtenyésztés hazánkban az 1879. év óta részesül megillető méltatásban.
KOCSILÓ A NAGYBODOKI MÉNESBŐL.
317Nyitravármegyében a selyemtenyésztés meghonosítására irányult buzgalom sokáig nem talált fogékony talajra, úgy hogy még 1896-ban is csak 14 család tenyésztette a selyemhernyót és ezzel csupán 328 frtot keresett. 1897-ben a selyemhernyót tenyésztő családok száma 520-ra emelkedett és ezek az 1896. évi 167 kilogramnyi gubóval szemben már 3308 kilogrammot adtak el és ezért összesen 5685 frtot vettek be. Bizvást remélhető tehát, hogy ezen, a serdülő gyermekeknek és a különben nehezebb munkákra képtelen aggoknak is keresetet nyujtó foglalkozás, e vármegye területén is mindinkább tért fog hódítani.
A méhészet inkább egyes kedvelők mulatságára, semmint üzleti czélokra szolgál. Az a 665.017 méhcsalád, mely az 1895. évi összeirás szerint a vármegye területén létezik, számtalan tulajdonos közt oszlik meg, a kiknek némelyike a termelt mézet elárusítja, sőt egyesek mézbort is készítenek. Ez a foglalkozás azonban nem nyújt lényeges jövedelmi forrást.
