Privigye.
Privigye.
Mária királyné jóvoltából, 1388-ban, a német telepen Privigye lett szabadalmas várossá. A királyné kivette a várost minden biróság és a bajmóczi várnagy hatósága alól. Minden évben joguk volt birót és esküdteket választani. Ha a tanács valamely ügyben nem tudott megegyezésre jutni, akkor Korpona városához kellett tanácsért fordúlnia. Adó fejében Privigye eddig 200 frtot fizetett. Ezt az összeget most a királynő 400 frtra emelte fel. A városnak adta azonban a királynő a 2000 frtot érő advocatia jogát, valamint három királyi falut: Musnicsot, Mihallenhutáját és Rehterfalvát. Jogot ad nekik, hogy mészárosokat, pékeket, posztógyárosokat, czipészeket, ácsokat, sókereskedőket s más mesterembereket telepíthessen. A vámot következőleg határozta meg: Egy vég posztótól, melyet kaptochnak neveznek 4 denárt, egy vég fehér posztóból 2 denárt, egy lótól vagy más baromtól 2 denárt, egy teherhordó ember után 1 denárt fizettek. A gyalogosok vámmentesek voltak. A városban és a városnak adott három falu határában, egy mérföldnyi távolságot véve alapul, a Prewze (Privigye) folyón csak a város állíthat malmot. Őket illeti a halászat joga, a kenyér és a kézműipar eladása szintén csak őket, meg Novák és Bajmócz kir. falvakat illeti meg. A város ezenkívül szabad volt minden főúri megszállástól, joga volt az esztergomi érsekhez plébánost bemutatni s egyebekben Buda város szabadalmaihoz alkalmazkodni. (O. L. D. O. 6982.) Ezen szabadalmat Zsigmond 530király, a kereskedelem, malomipar és kézműipar megszorítását tartalmazó pontok kivételével, 1420-ban megerősítette és megújította.
