Tartozékok.
Tartozékok.
A beigtatási parancsban részletesen fel vannak sorolva a vár tartozékai. A barsmegyei nagyszámú községet itt mellőzve, csupán a nyitravármegyei birtokokat soroljuk fel. A várhoz tartozott ekkor: Nagy- és Kis-Ghymes, Menyhe, Bélád, Vajk a vámmal, Gyarak, Komját, Lyocs, Salgó, a két Csornok, Kaláz a vámmal, Hind, Csitár, Pogrányban 4 jobbágytelek, a két Belecs, meg a tarani puszta.
A beigtatás azonban nem folyt le simán, mert Mihály, a nyitrai püspök, bizonyos részbirtokok miatt ellenmondott s az ebből keletkezett per még 1399-en túl is húzódott.
A várbirtok biztosítása szempontjából Forgách Péter arra törekedett, hogy nagy terjedelmű uradalmának a vártól távolabb eső részeit is jobban megvédhesse. Azért engedélyt kért tehát Zsigmond királytól, hogy uj várat épithessen. Ezt az engedélyt 1408-ban meg is kapta, azzal, hogy a várat bármely falujában felépítheti, de egynél több vár építésére joga nem lehet.
A ghymesi vár várnagyai közül, abból az időből, mikor királyi vár volt, ismerjük Lőrincz fia Lászlót (1350.) és Onori János mestert (1373). Végül 1487-ben ismét találkozunk ghymesi várnagygyal, Báthory István kegyenczével, Fygedi Péterrel, ami a Forgáchok birtoklásának szünetelését látszik jelenteni.
