Alpár.
Alpár.
Alpár, tiszamenti magyar nagyközség 603 házzal és körülbelül 4000 római katholikus lakossal. Van vasútja, postája és távírója. Már a vezérek korában lakott hely volt, melyről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezik. Okleveles adataink 1075-ig nyúlnak vissza e helységről, mely évben I. Géza király a váczi püspöknek adományozta. Az 1559. évi török kincstári adólajstromokban a budai líva községei között találjuk és ekkor 11 adóköteles háza volt. A török hódoltság későbbi szakában elpusztult és csak a XVIII. század elején népesült be újra. 1715-ben még puszta és Kecskeméthez tartozott. A római katholikus templom 1725-ben épült. Plebániáját 1760-ban alapították, anyakönyvei azonban már 1740-ben kezdődnek. az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a váczi püspök volt a helység földesura. Jelenleg is a váczi püspök a helység legnagyobb birtokosa. A község határában valami rommaradvány látható, melyet az itteni szájhagyomány Zalán vára romjainak tart, a mit azonban semmi sem támogat. A község határában őskori leletekre bukkantak.
