Budaörs.
Budaörs.
Budaörs, Budapest közelében fekszik. Nagyközség 1059 házzal és 7200, nagyobbára r. kath. vallású, németajkú lakossal. A postája, távírója és vasúti állomása helyben van. E községet 1282-ben villa kechkekvors néven a telki apátsággal kapcsolatban említik. Vele határos volt Sasad helység, mely a mai Budaörs és Buda között a Sashegy tövében feküdt. E helységben 1256 táján a Nána-Beszter nemzetség volt birtokos. 1579-ben Üvejsz budai basa birtokában találjuk és ekkor 48,118 akcse adót fizetett török földesurának. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1690. évi összeírás alkalmával is az elpusztult helyek között van összeírva. Mikor 1695-ben a vármegyei helységek portáit megállapították, még nem volt benépesítve. Csak a szatmári békekötés utáni korszakban telepedtek le itt németek. 1737-ben még igen kicsi helység volt, melyet ekkor gróf Zichy Péter örökösei bírtak, a kiknek itt várszerű kastélyuk volt. Plebániája 1774-ben keletkezett. A róm. kath. templom 1802-ben épült, kegyura a koronauradalom, mely 1848-ig a helység földesura volt és jelenleg is a koronauradalom az egyedüli nagybirtokosa. Hozzátartozik a Kamaraerdő, továbbá a Csíkicsárda és az Erzsébet királyné-telep. A Kamaraerdő, közel a fővároshoz, kies, szép, egészséges vidéken fekszik és egyike a legkellemesebb nyaralótelepeknek. A község határában agyagbányák és keserűvíz-források vannak. Van itt pezsgőgyár is, mely a Hölle J. Márton czég tulajdona. A lakosok szőlőtermelő egyesületet, népszövetséget és egy keresztényszoczialista-egyesületet tartanak fenn.
