Dunaharaszti.
Dunaharaszti.
Dunaharaszti, a soroksári Dunaág mellett fekvő nagyközség, 600 házzal és körülbelül 3000 lakossal, kik túlnyomóan r. katholikusok és nagyobbára németajkúak. Postája, távírója, távbeszélője és két vasúti állomása helyben van. E község már a rómaiak idejében lakott hely volt, Marsiglius történetíró a rómaiak Transaquincum városát helyezi ide. Az újabb kutatások szerint a IV. században a határok védelmével megbizott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Contraaquincum-nak is neveztek. E táborhely Diocletian császárnak 293-ban kiadott 57rendeletére épült és a IV. század végéig állott fenn. 1270-ben V. István Taksony faluval és Ráda pusztával együtt, melyeket azelőtt Lóránd birt, a margitszigeti apáczáknak adományozta. A XIV. században az Imregi család birtokába került; e család magvaszakadtával 1453-ban a helység felét a Gecseiek nyerik adományul. 1482-ben Gecsei Esthre Kálmány a helység felét Nagylucsei Orbán győri püspöknek adta el. A török hódoltság alatt elpusztult. 1690-ben az elhagyott és lakatlan helyek között szerepel. 1694-ben kezdett ismét benépesülni, midőn Ráday Gáspár volt a birtokosa, a ki hatodrészét Forster Kristófnak, hatodát pedig Semléki Ádámnak adta zálogba. 1695-ben 1/4 portával rótták meg. 1701-ben Koroncsay János és Battik Péter bírták. Közvetetlenül a szatmári békekötés után németek telepedtek le a helységbe. 1737-ben már német lakosai voltak és ekkor a báró Laffert család birtoka volt. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Laffert Nándor Antal örökösei voltak a helység földesurai. A Laffert család 1864-ig volt itt birtokos. Ekkor a birtokot Földváry Móricz vette meg s ez most mintegy 1800 házhely-parczellára van felosztva s a telepítés nagyban halad előre. A helységben levő kastélyt a báró Laffert család építette s ebben van a Tamássy-féle parkszanatorium; a másik úrilak jelenleg Thold Dánielné, szül. Batizfalvi Kornélia tulajdona. A község eddigi neve egyszerűen csak Haraszti volt. Itt is sok a nyaraló és csinos úrilak. Itt van a Dunaharaszti homoktéglagyár, Szende Géza kötött czipőgyára, Kölbl Ágost kékfestő-gyára. A községben Szépítő-Egyesület áll fenn, mely a község és határa rendbentartásáról gondoskodik, miután itt is sok a nyaraló.
