II. Lajos.
II. Lajos.
A II. Lajos uralkodása alatt tartott országgyűlések között nevezetes szerepet játszott az 1524 szeptemberi diaeta, a melyen a köznemesség nyiltan kikelt az urak ellen, a kik magukat a közterhek alól kivonják és a törvények végrehajtását megakadályozzák. Sőt, midőn hire jött, hogy a török Szörény várát megvette, a köznemesség küldöttséget bocsátott a király elé. A küldöttség szónoka – Werbőczy István – felsorolta mindazokat a veszteségeket, a melyek Mátyás óta az országot érték. Felségednek – mondta egyebek között – Magyarországon kívül más országai is vannak, veszély idején fejedelmi rokonaihoz menekülhet, de a mi sorsunk hazánk sorsától elválaszthatatlan. Kijelentette, hogy ha erős kézzel ragadja meg a kormányt, a nemesség kész őt buzgón támogatni, ellenkező esetben módot fog keresni, hogy a végső veszélyt elhárítsa és annak előidézőit szigorúan megbüntesse. II. Lajos mentegetődzött és igért, 343de nem cselekedett. Az 1525-iki rákosi, majd hatvani országgyűléseken is hasztalan léptek fel az igaz, önzetlen hazafiak a legerélyesebben, hasztalan sürgették a bajok orvoslását. A küzdelem a nemzet és királya, a köznemesség és az urak pártja között mindinkább elposványosodott, személyes térre terelődött, kicsinyes érdekek palástolójává lett. Az ország feltartóztathatlanul rohant a végveszedelembe, a mely 1526 augusztus 29-én a mohácsi síkon fejeződött be.
