A XIV. században.
327A XIV. században.
Kecskemét első ízben 1353-ban fordul elő az oklevelekben, mely évben Nagy Lajos király Ágasegyház pusztát egyik kun hívének, Karla István fiának, Jánosnak adományozta; ekkor még birtokként (possessio) említik, hasonlókép az 1368 október 2-án kelt oklevélben is, a hol Nagykőrössel együtt, mint az óbudai apáczák czeglédi birtokával határos helység szerepel. (Orsz. Lev. Dl. 5696.) A város legrégibb pecsétnyomója, melyet 1810 táján találtak Kiskunhalason, Bikit Kovács István lakháza udvarán, szintén a XIV. századból való. E pecsétnyomón Szent Miklós püspök, a város egykori védőszentje van ábrázolva, püspökpálczával, melynek alsó részéről egy kecskefej csüng alá. A pecsétnyomón a következő körirat van: † S. Civitatis de Kechkemeth.) A XIV. század végén Kecskemét már fontos közlekedési góczpont, a Pestről Szeged-felé az alsó Tiszához vezető országút egyik megállóhelye, a hol a király és a királyné számára vámot szedtek. A XIV. századból való a város legrégibb temploma is, mely jelenleg a Ferenczrendiek birtokában van. 1382-ben Erzsébet királyné, Nagy Lajos király hitvesének birtokában találjuk a helységet. (Csánki Dezső: Magyarorsz. Tört. Földrajza I. 22. lap.)
