Hunyadiak.
Hunyadiak.
Hunyadi Jánosnak 1456 augusztus 10-én bekövetkezett halálával Kecskemét fiaira, Lászlóra és Mátyásra szállott. Ekkor történt, hogy V. László király nagybátyjával, Czillei Ulrikkal Nándorfehérvárra ment; az ott november 11-én lejátszódott véres jelenet után pedig – miután a Hunyadiak hívei hűségükről biztosították – Temesvárra utazott, a hol Hunyadi János özvegyének könyörgésére az evangéliumra megesküdött, hogy a Hunyadi-fiúkon nagybátyja haláláért nem áll boszut. A király Csanádon és Szegeden át Budára utazva, decz. elején Kecskeméten is megállapodott, a hol a helység akkori földesurai, a Hunyadi testvérek ünnepélyesen fogadták. A király, mielőtt a városba belépett volna, a kapuknál az eléje kijövő papság jelenlétében megismételte esküjét, de a történelemből tudjuk, hogy azt miként tartotta meg.
1457-ben, kevéssel azelőtt, hogy a Hunyadi testvéreket V. László elfogatta volna (márczius 14), Mátyás és László Kecskemétet Lábathlani Jánosnak, a Hunyadi család egyik régi hívének adták zálogba, a kit a rövid idő mulva királylyá választott Mátyás 1458 május 7-én megerősített Kecskemét birtokában. 1486 január 14-én Pero János özvegye, Margit asszony és a még életben levő egyetlen fia Gergely, visszaváltották Kecskemétet Lábathlani János utódaitól. 1505-ben Kecskemétet Patócsi Bertalan aradvármegyei követ birtokában találjuk, a kire a város Pero Gergely halála után nőhozományként szállott.
