Róm. kath. új templom.
Róm. kath. új templom.
Néhány magánházat és a Pelyva-féle bérházat elhagyva, a Kossuth-főutcza egyik legszebb részére érünk, mely a Lónyay- és Hunyadi-utczák beszögellésénél kezdődik. A baloldalon benyiló, fiatal fáktól árnyékolt téren emelkedik a hatalmas méretű kéttornyú új templom, melyet a város közadakozással is segítve, Szent István első magyar király tiszteletére emelt, a telken kívül 157.000 forintnyi költséggel. Már a múlt század elején a város népessége annyira megszaporodott, hogy a város nagy katholikus közönségének befogadására még egy templomot kellett építenie. A városnak nem lévén erre pénze, kegyes hagyományokból 1802-ben megvetette az új templom-pénztár alapját, melyhez a tanács 1830-ban hozzácsatolta a „muszáj”-földek jövedelmét. Ez a pénztár a hetvenes években már 130.000 forintra felszaporodván, a város 1872-ben a templomépítés szerződését Pártos Gyula budapesti műépítővel megkötötte. A következő évben megkezdték az építést és három év alatt a falmunkálatokat befejezték. Minthogy azonban a rendelkezésre álló összeget az építés maga felemésztette, a templomi felszerelések nagyobb részének kegyes hagyományokból és magánosok áldozatkészségéből kellett előállania. Igy az imponáló külsejű és nagy méretű gazdag renaissance-stilű templomot csak 1880 szept. 20-án szentelhette fel nagy ünnepségek között Peitler Antal József váczi megyéspüspök. Ugyanez alkalommal a város nyugati felét, mint önálló plébánia-területet, az új templomi plébániához csatolták, melyet azonban Kiss Boldizsár első plébánosának megválasztásáig a régi anyaegyház látott el. Második plebánosa két év óta Toldy Jenő, kinek 393személyében e szép templom fáradhatatlan gondozót nyert. Az új templomteret két szép szobor díszíti, melyeket a Szentháromság és Szent Család tiszteletére Kiss Mártha emeltetett vallásos buzgóságból.
