Házi nyúl.
Házi nyúl.
A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is, melynek okszerű tenyésztésére irányuló törekvések e vármegyéből indultak ki. Első ízben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. Az ő tenyésztése volt talán az országban az első; az első nyulgazdaság pedig a 70-es évek végén, a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt, de azután nagyobb figyelmet a házinyul tenyésztésére hosszabb időn át nem fordítottak, míg végre 1906-ban L. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörője volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének, mely helyes mederbe: a kis emberek körébe tereltetett.
Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk, de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szőrméjű és hústermelésre alkalmasabb fajták. A házinyul-tenyésztés terjedőben van és Nagykőrösön a legelterjedettebbnek látszik lenni.
A gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta, s így Nagykőrösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt.
Az állam és az állam támogatásával: a gazdasági egyesület, tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését; de egyes jeles tenyésztők telepei is eszközei a helyes irányú tenyésztésnek. Leginkább az ezüst-szürke nyul van elterjedve, de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedőben.
E vármegyében nagyobb tenyészetet tartanak fenn: Hajós Emil Szentmártonkátán, Justi Károlyné Törökbálinton, L. Kovách Gáspár Káván, M. Kossa Péter Tápiószentmártonban, Kubinyi Béla Ujszászon, Ludwigh Rezső dr. Alagon. Nyultenyésztő-telep Auffenberg János Csillaghegyen, Parthay Géza Pilisen, Porzsolt Ernőné Szentendrén, Vargha Ferencz Béla Péczelen.
Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst, orosz, normandi, kék-óriás, belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139, 1908-ban 130, 1909-ben 185, összesen 454 darabot osztott ki.
