Erőszakos adóbehajtások.
Erőszakos adóbehajtások.
Eközben serényen folyt a katonaság közvetítésével az adóvégrehajtás. A tisztviselőkhöz és birtokosokhoz 10–15 vasas németet szállásoltak be, a kiket az adóval hátralékban levő egyén, mindennel bőven ellátni tartozott. A tisztek közt nem egy volt, a ki szégyelve ezt a nem katonának való állapotot, szerényen viselkedett, de annál jobban kizsákmányolta a helyzetet 660a legénység, a birtokosok pedig megunván a tolakodó vendégeket, néhány nap alatt kifizették adójukat. A katonaságnak ez időben különben is nagy hatalma volt, mert a mint azt a helytartótanácsnak egy leirata is bizonyítja, a katonaságnak a sasos czímereket eltávolító, vagy egyébként rendetlenkedő egyének ellen, a polgári hatóság felszólítása nélkül is joga volt közbelépni.
Gróf Zichy József.
A közlöttekből is látszik, hogy az akkori viszonyok teljesen tarthatatlanok voltak. A vármegye és vele a többi törvényhatóság is a törvény alapján állott, ellenben a kormány a törvényes alapról hallani sem akart. Szept. 9-én a főispán és utána Olgyay Titus alispán részletesen előadták az országgyűlésen történteket és azt, hogy a felség az országgyűlést feloszlatta. A vármegye 2232. sz. a. határozott, a mely határozat azonban tussal olvashatatlanná van téve, alatta pedig e sorok olvashatók: „Legfelsőbb meghagyásnál fogva kitöröltetett. Pozsony, jan. 31. 1862. Neszter s. k.” A lap másik felén ezek a sorok állanak: „Miután pedig a képviseleti rendszer eszméje a küldőknek elháríthatatlan kötelességévé teszi, akkor, a mikor a szétoszlatott országgyűlésről a népre történik hivatkozás, nyilatkozni az iránt, osztja-e képviselőinek nézetét és elveit, vagy sem, ennélfogva polgári kötelességét teljesíti Pozsony vármegye közönsége, midőn az országgyűlés mindkét házának az ország jogai védelmében tett föliratait, határozatait, szóval minden eljárását magáévá téve, hazafiui küzdelmeiért köszönetet szavaz és ünnepélyesen kijelentik, hogy az országgyűlés a nemzet becsületét kiérdemelte s magának a honpolgárok kebelében ércznél maradandóbb emléet emel. 390/1867. az 1861. évi gyűlésnek ezen, a törvénytelen provizorius kormány által kitörölt 2232. számú határozata a vármegye bizottságának Pozsonyban 1867., évi aug. 5-én tartott gyűlésében 390. sz. a. kelt meghagyása folytán általunk helyreállíttatott és a jegyzőkönyvbe bevezettetett. Bittó Kálmán, első alispán, s. k., Bacsák Pál, főjegyző, s. k.”
Ugyanakkor tiltakozott a vármegye Pest vármegye és Pest városa bizottmányának törvénytelen feloszlatása ellen, Smolka Ferencz reichsrathi képviselőnek pedig a Reichsrahtban Magyarország függetlensége érdekében tartott nagyhatású beszédeért köszönetet szavazott.
