A Stiborok birtoklása.
A Stiborok birtoklása.
1388-ban Zsigmond király e királyi helységet, villam regalem Modur, Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek, Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. Úgy látszik azonban, hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát, mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték, sőt 1397-ben panaszt emeltek a szempcziek ellen, hogy őket birtoklásukban háborgatják. 1398-ban újból szükségesnek tartották, hogy őket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megerősítse.
1404-ben Stibor erdélyi vajda, a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak, melyekben kimondja, hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat, ha ott lakik is, továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el, házát csakid modori lakos veheti meg és végre, hogy az itteni szőlőbirtokosok csak akkor adhatják el szőlőiket idegeneknek, ha azt modori polgár megvenni nem akarja. E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megerősítette. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait, közöttük Modort is, fia örökölte.
A pozsonyi káptalannak 1439-iki oklevele ez időből a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi; ez oklevélben több ház- és szőlő birtokosa is szerepel. Így Petényi Jánosné volt itt birtokos, ki utóbb Váczy István neje lett, továbbá Erdsmyd és Pintér János is mint háztulajdonosok emlittetnek. Bizonyos Anna úrnőnek szőlői voltak itt, melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-, Puch- és Freytag-szőlőnek neveztek. Ez alkalommal két szőlőhegyének 203a nevét is megismerjük, melyek közül az egyik Scheywn, a másik Oberberg. Ez oklevélben még említve van a Cleyen, az Oed, a Posinger, a Schreiber-, az Oberberg- és a Trucht-szőlő.
Modor. – A városkapu.
Saját felvételűnk
