Bogdány.
Bogdány.
Bogdány, a nagy-szombat–kutti helyi érdekű vasút mentén fekvő tót kisközség, 93 házzal és 748 róm. kath. vallású lakossal. E község nevét a történeti kútfők: Budancz, Bogdanovicz, Bogdanovecz, Bochdanz és Bogdancz alakban emlegetik. Egyik felerésze a vöröskői, másik felerésze pedig az éleskői vár tartozéka volt. A XV. század közepe táján Albert király az Ulmayaknak adott itt birtokrészeket. 1528-ban a Czobor család is birtokosa, 1554-ben meg Bakyth Péter, kinek részét 1556-ban Révay Mihály örökölte. Révay a Fuggerék birtokait is el akarta foglalni, s e miatt a két birtokos katonái között valóságos harcz fejlődött ki, mely alkalommal Révay katonái Bognadóczot felégették. A vöröskői rész vétel útján Pálffy Miklósra, a győri hősre, és utódaira szállott, az éleskői rész pedig 1552-től a Bakyth, Czobor, Jakusith, Osztrosith, Keglevich és Bay családokra. 1733-ban sörház is volt a községben. A XV. századtól kezdve még a következő kuriális nemes családok voltak Bogdanóczon, u. m. a Nagyváthy, Bucsány, Ordódy, Palásthy, Szentkereszty, Oroszi és Palugyay családok. A Bethlen-féle fölkelés alatt Tieffenbach császári vezér megszállotta és templomát erőddé alakította át; de Bethlen seregei a községet visszafoglalták és belőle a császáriakat kiűzték. Római katholikus temploma részben a XIV. században épült; szentélye gótikus. Az egyháznak 1601-ből való érdekes gótikus ezüst kelyhe van., IHS. Valentinus Dovoráni fölirattal. Jelenleg id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Bogdanócz közelében feküdt hajdan Nemecse, melyet 1436-ban Zsigmond király Kisfaludy Mihálynak és jegyesének zálogba adott, de úgy látszik, rövid ideig volt Kisfaludyék kezén, mert 1437-ben Országh Mihálynak a zálogos birtoka. Később az Ilosvay családé lett és azután ismét királyi birtokként szerepel. 1540-ben már puszta, lakatlan hely. A községben van posta, távíró, és vasúti állomás.
