Búrszentgyörgy.
Búrszentgyörgy.
Búrszentgyörgy, a morvavölgyi vasút mentén fekszik. Nagyközség, 574 házzal és 2146, túlnyomóan tótajkú és nagyobb számban róm. kath. vallású lakossal. Hajdan az éleskői vár tartozéka volt. 1553-ban Bakics Péternek 14, Czobor Jánosnak 12 portája adózott. A XVII. század második felében az Erdődy grófok, Szelepcsényi György érsek, a Körmendy, Toldy és Deli családok is birtokosok voltak itt. Későbbi birtokosai a Batthyány grófi és a Jeszenák bárói családok voltak, a mult század elején pedig gróf Batthyány Jánosné 39és báró Jeszenák Pál. Most Hohenlohe Keresztély herczegnek van itt nagyobb birtoka. A községbeli róm. kath. templom 1676-ban épült. Ezenkívül még 6 kápolna van a községben és területén, u. m. a szentjánosi kápolna, mely 1755-ben, a Szent Orbán kápolna, mely 1719-ben, a Szent Vendel kápolna, mely 1870-ben, a Holly-féle kápolna, mely 1894-ben, a temetői kápolna, mely 1893-ban és az u. n. Toonki kápolna, mely 1897-ben épült. A községben nagyobb úrilak is van, melyet néhai Czerny György birtokos 1848-ban építtetett; ez ma Féja Dénes malaczkai ügyvédé. 1795-ben, 1797-ben és 1853-ban nagy tűzvész pusztított a községben, mely utóbbi alkalommal több mint 700 pajta égett el a terméssel együtt. A község lakosai rózsafűzér-egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Azelőtt a lakosok vászonnal házalva járták be az országot, ma pedig zöldség- és gyümölcs-termeléssel s elárúsítással foglalkoznak. A községhez tartoznak Cserny és Tomek vadászlakok, továbbá Hladik, Husek, Tomek és Walla puszták. Van saját posta- és távíró-állomása.
