Dercsika.
51Dercsika.
Dercsika, alsócsallóközi magyar kisközség, 93 házzal és 522 róm. kath. vallású lakossal. E községről 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka, vagyis Györgysoka néven, mint a pozsonyi vár tartozékáról. 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja, hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé, hanem valóságos nemesek. Ez időben Gyurchka alakban van említve. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. Érdekes és jellemző az a hagyomány, mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nézve közszájon forog. A nép ugyanis azt tartja, hogy Mátyás király nagyon szeretett a Csallóközben vadászni. Egy izben, mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt, Erőss György nevű lovásza előtt boszankodását fejezte ki a fölött, hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. Lovásza erre megkérte, hogy hát adjon neki ebből a földterületből annyit, a mennyit ő az alatt az idő alatt lóháton megkerül, a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. A király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába, és hogy nyargalását ellenőrizhesse, a környezetében levőkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon, a hol mézből és kenyérből álló rövid ebédjét elköltötte. Azóta e halmot is Mézeshalomnak nevezik. Erőss György pedig lóra pattant és elszáguldott. Útközben elszabdalta vörös színű palástját és darabjait eldobálva, ezzel jelezte útját. Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet, mire a király csudálkozva a terület nagyságán, e szókra fakadt: „György, sok’a!” De azért ígérete szerint a területet átengedte néki. György itt letelepedett és hét családdal alapította a községet, melyet Györgysokának nevezett el. Az alapító hét család volt: az Erőss, Zemes, Bartal, Fekete, Katona, Vida és Zakal család. Eddig a hagyomány. – Egyházát Epiphanius püspök 1519-ben szentelte föl, de a mai templom 1778-ban épült. 1855-ben a kolera tizedelte meg lakosait, 1866-ban és 1867-ben pedig éhinség volt itt. Postája Bakán van, távírója Bős, vasúti állomása pedig Dióspatony.
