Magyar nemzetség.
Magyar nemzetség.
A Magyar-nemzetség, melynek emlékét a csallóközi Kis- és Nagy-Magyar községek őrzik. Eredetileg e falvakat azon szent király szabadjai nevű, vérségi összeköttetésben álló várjobbágyok alapították, a kiknek egyik kiváló tagja Magyar nevet viselt. 1240-ben a nemzetség már 12 külön szállással bíró ágra volt szakadva. Birtokaik a két Magyaron és Jánok község határában feküdtek. Ez utóbbi helyen fekvő 600 holdnyi birtokért 1341–45 években elkeseredett pert folytatott Magyari Farkas fia János, a Jánokiak ellen, s azt végül meg is nyerte. A nemzetség tagjai 1284-ben lettek országos nemesekké, a nem két tagjának, Péternek és Farkasnak, Borostyánkő vára alatt kifejtett kiváló vitézsége jutalmául. (V. ö. Karácsonyi i. m. III. k. 1. f., 181–182. ll.)
