A város keletkezése.
A város keletkezése.
Szentgyörgy város és környéke ősidők óta megült hely, mert ha magában a városban nem is, de határában helylyel-közzel őstelepek nyomai vannak. Némely történetírók szerint a XIII. századbeli német telepítésekből keletkezett; ezt azonban megczáfolni látszik az a körülmény, hogy már IV. Béla idejében, mint oppidum szerepel és így valószínű, hogy már sokkal korábban is megült hely volt. Tény, hogy a XIII. században német telepesek lakták, és hogy csak az újabb korban kezdtek a tótok is lassanként tért hódítani, annyira, hogy napjainkig egészen túlsúlyra vergődtek; ezt azonban sikerül a városi hatóságoknak és a magyar szellemben vezetett iskoláknak a magyarság javára ellensúlyozni, úgy hogy a lakosok magyarosodása mindjobban terjed.
Hogy a város a XIII. századtól egész a legújabb korig német telepesek lakóhelye volt, bizonyítják összes dűlőnevei, melyek között egyetlen tótot sem találunk. E dűlőnevek közül a legrégiebbeknek és a legjellemzőbbeknek a következők látszanak: Hofweingarten, Kohlmansatz, Hörwart, Zibich, Höllenstein, Rommel, Alsen, Bergrechtl, Kaiser, Schaffler, Duitwager, Schlossberg, Lahren Beutl, Bannwald, Machegut, Dangel, Goldfüssel, Judenknecht, Bader, Gopold, Guldeck, Gfangl, Pfaffen, Polleithen, Hochleithen, Zwickeln, Silberbrenner, Gagrant, Miniheln, Burggraben, Ruiden, Hauslust, Edelbrünnelwiesen, Seeschlachtäcker, Augläcker és Königswald; közülök némelyiknek talán történeti jelentősége is van. A Gerichtsacker nevű helyen történtek hajdan a kivégzések és itt állott a bitófa is. A régi német telepes családok egyike a még ma is itt élő Bognár család, melynek egyik elődje készítette ezt a híres kézíjat, melyet Pozsony városa 1450-ben Hunyadi János kormányzónak ajándékozott.
Szentgyörgy.
Saját felvételünk
