Malmok.
Malmok.
A malmok elég nagy számmal vannak a vármegye területén, bár utóbbi időben, a szállítási eszközök olcsósága és vízszabályozási okok következtében, számuk egyre fogy. Berendezésük csekély kivétellel kezdetleges; alig található nehány turbina-szerkezetű; a többi még mindig a régi felül és alul csapott kerékrendszerrel működik. Kártékony hatásuk, a patakok és folyók medrébe épített gátjaik miatt, elvitázhatatlan és helyenként a meder fenekét úgy felemelték, hogy a vízlefolyási viszonyok a legrosszabbak lettek. A malomipar a mezőgazdaság jelentékenyebb felkarolását sok idővel megelőzte és több adat bizonyítja, hogy régebben, különösen a kisdunai molnárok erős ipari testületet alkottak. Erre mutat az eperjesi malmok czéhétől fenmaradt ólom-kancsó 1761. felirással, az akkori czéhmester Burján István és atyamester Nagy György nevével. Ma már, különösen a kisdunai malmok, pusztulásnak indultak. A Blava, Gidra és Nagyszombati patakokon régi időtől kezdve fennállott malmok káros hatása már az előző évtizedekben is sok panaszra adhatott okot, legalább azt bizonyítja a volt Felső-Nyitra vármegye megyefőnökének 1858. évből kelt ideiglenes szabályzata (Provisorisches Statut), melylyel a malmok kezelését és a patakok medrének jókarban tartását szabályozni akarta. Jelenleg a vármegye területén 260 vízi erőre berendezett malom van.
