A BALATON. Írta Szaplonczay Manó dr. kir. tan. m. t. főorvos
21A BALATON.
Írta Szaplonczay Manó dr. kir. tan. m. t. főorvos
Írta Szaplonczay Manó dr. kir. tan. m. t. főorvos
Miután a Balaton monografiáját a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága írta meg, ennek következtében itt csak a Balaton-kultuszszal, vagyis a balatonparti községeknek és telepeknek, mint fürdő- és nyaralóhelyeknek a keletkezésével és fejlődésével fogunk foglalkozni.
A Balaton-kultusz már a rómaiak koráig terjed vissza. Vannak feljegyzések és nyomok, hogy a rómaiaknak Pannoniában tartózkodó vezérei és római patricziusok is szivesen tartózkodtak a Balaton mellett, sőt hogy állítólag Augusztus császár is, egész udvarával, nyári üdülésre a Balaton vidékére költözött. Szeremlei Samunak „A közegészség története Hódmezővásárhelyen” czímű munkája is feljegyzi, hogy némelyek azonban gyógyulás czéljából távoli helyekre elutaztak gyógyfürdőkbe (Várad, Balaton)”. Hogy a Balatonpart vizének, homokjának és napfényének milyen vonzó ereje volt, legjobban bizonyítja az, hogy a fürdőzők távol vidékekről jöttek és megelégedtek az akkori legkezdetlegesebb lakás- és élelmezési viszonyokkal is és nélkülöztek minden szórakozást és kényelmet, csakhogy a Balatonnál tartózkodhassanak. A Balaton-kultusz mai, modern alapokon való megalapítójának gróf Hunyady Imrét tekinthetjük, mert ő építtette 1882–83-ban a legelső nyaralót a somogyi parton s ő szerezte be kirándulásokhoz az első propellerszerű gőzhajót.
Példája hatott; s hogy miként emelkedett a Balaton-kultusz a mai színvonalára, azt kívánjuk e sorokkal ismertetni olyképpen, hogy Berényből kiindulva és a somogyi parton felfelé haladva, községenként és telepenként mondjuk el a somogyi Balatonpart fejlődését.
Balatonberény.
Balatonkeresztúr.
Fonyód.
Balatonboglár.
Lelle.
Balatonszemes.
Őszöd.
Szárszó.
Balatonföldvár.
Zamárdi.
Kiliti.
A balatonparti mocsarak lecsapolása.
Sió.
