Általános népfelkelés.
Általános népfelkelés.
Még júl. 24-én, három héttel a világosi fegyverletétel előtt, Noszlopy kormányfelkelés biztos általános népfelkelést rendelt el s gyűlhelyül a Jut község melletti erdőt tűzte ki. Három vármegyéből gyűltek itt egybe a népfelkelők, de hiányzott a fegyver és a fegyelem. Noszlopy belátva, hogy ezzel a fegyelmetlen tömeggel nem sokra megy, Svastits és Gludovácz nemzetőrtiszteket küldte ki az egybegyűlt népfelkelők szétoszlatása czéljából (Szabó János közlése: Vas vármegye 1892. évf. 45. sz.), maga pedig összeszedve a vármegyei nemzetőrséget, azzal Komárom felé akart vonulni.
Közben Klapka György, Komárom várának parancsnoka, a júl. 31-én és aug. 3-án történt kirohanásakor az osztrákokat szétvervén, Komáromot felszabadította az ostromzár alól, mely hírre Noszlopy, a vármegyei nemzetőrséggel és a hozzácsatlakozó szabadcsapatokkal, Veszprémig nyomult előre, magával vivén a császári érzelmeiről híres Csorba vármegyei főorvost is, a kit útközben fogatott el.
Nugent tábornok azonban, a ki a Dunántúl csatangolt, csakhamar Komárom alá vonult, minek következtében Noszlopy terve, hogy Komáromba bevonuljon, meghiusult. Noszlopy ekkor Diszelbe ment Sáry Gergelyhez, de itt nem érezvén magát biztonságban, a Bakonyba bujdosott. (Csire István közlése). Bujdosása alatt azonban, 1850 április havában, elfogták és Pestre vitték, hol haditörvényszék elé állították. Börtönéből azonban sikerült elmenekülnie s ekkor az Alföldön bolyongott.
