Közbiztonsági állapotok 1862 táján.
Közbiztonsági állapotok 1862 táján.
E mellett a közbiztonsági viszonyok is napról-napra rosszabbodtak. 1862-ben Surdon három zsivány fényes nappal kirabolta az ottani zsidót, a nép pedig közömbösen szemlélte garázdálkodásaikat. Ugyanez évben Köttsén rabolták ki az ottani kereskedőt s az elősiető zsandárok valóságos harczot vívtak a betyárokkal (Győri Közlöny 1862. évf. 49. sz.). Ugyanez év aug. 23-án Büssüben Gyulai Gaal István földbirtokost rabolták ki (u. ott 71. sz.).
A nép s különösen a juhászok és a kanászok mindenütt összejátszottak a betyárokkal, a kikkel szemben a zsandárság tehetetlen maradt. Patkó István, a híres haramia ellen valóságos hajtóvadászatot indítottak, de mindenkor elmenekült üldözői elől, míg végre a ságvári erdőkben, az év őszén, az üldözésére küldött pandurok lelőtték (u. ott 79. sz.). 1863. év egyik estéjén Somssich Miklóst támadták meg a haramiák sörnyei kastélyában s pénzét követelték. Az öreg úr oda is adta minden pénzét, de a rablók ezzel nem elégedtek meg, hanem többet követeltek. Az egyik rabló fejszét is emelt Somssichra és balkarját eltörte (Noszlopy Tivadar i. m. 41.). A mellett, hogy a haramiák örökös rettegésben tartották a lakosságot, még a gyakori tűzesetek is megrémítették a népet, mert a tűz oka többnyire gyujtogatás volt.
