Újabb abszolutizmus.
Újabb abszolutizmus.
Az országgyűlés egybehívásához fűzött remények azonban nem valósultak meg, mert tudjuk, hogy az országgyűlés aug. 22-én eredménytelenül szétoszlott. A látszólagos alkotmányosság nem volt többé fentartható és az országgyűlés feloszlatása után a vármegyei önkormányzatra került a sor.
Vay elbocsátása után gróf Forgách Antal lett a kanczellár, a kinek feladata volt az elnyomatás új rendszerének végrehajtása.
Forgách e feladatra mindenképen alkalmasnak mutatkozott. Már okt. 27-én leiratot intézett Somogy vármegye főispánjához, melyben mindennemű megyei gyűlés megtartását betiltja. A főispán okt. 31-én vette kézhez ezt a leiratot, de azért a vármegye megtartotta közgyűlését az ő elnöklete alatt. E közgyűlésből a vármegye feliratot intézett az uralkodóhoz, melyet futárral küldtek Bécsbe. A közgyűlés után a főispán beadta lemondását; példáját követte a tisztikar is, mely a vármegye közönségének szept. 28-án hozott határozata értelmében megbizatását megszüntnek tekintvén, nov. 4-én testületileg lemondott (kgy. 1557. sz.). Csupán Nagy Lajos vármegyei levéltárnok maradt meg hivatalában, a kit a vármegye közönsége a vármegyei pecsét őrzésére kért fel.
A közrend és közcsend fenntartására Csépán Antal másodalispánt kérték fel főfelügyelőnek; melléje bizottságot választottak, mely járásonként a lemondott tisztikar 1–3 tagjából állott.
