Csurgó.
Csurgó.
Csurgó. A budapest–fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség. Járási székhely. Házainak száma 623, lakosaié 4193, a kik közül 2570 róm. kath., 1010 ref., 291 ág. h. ev. vallású és 320 izraelita. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ízben III. Béla királynak a székesfehérvári János lovagok részére 1193. évben kiállított megerősítő levelében fordul elő. 1226-ban a Jeruzsálemi Szent János lovagrendnek már rendháza is volt Csurgón, mely az 1217–1226. évek között alakulhatott és 1264-ben már hiteles hely is volt. 1370-ben a vránai perjelség birtoka volt. Zsigmond király 1405. évi nov. hó 28-án kelt szabadalomlevelében Segesd város kiváltságait adományozta a helység lakosainak, a kik ettől kezdve városi kiváltságokat élveztek. Vámját az 1471: XXX. törvényczikk eltörölte. 1532-ben Zrinyi János és öcscse, Miklós, birtoka, a kik a várat a hozzátartozó uradalommal együtt sógoruknak: Paksi Jánosnak adták át kétévi használatra. 1542-ben Zrinyi Miklós birtokában találjuk; 1548-ban és 1550-ben azonban Enyingi Török János és Ferencz birtoka, de 1552-től ismét Zrinyi Miklósé. 1556. év őszén Ali basa parancsára Kassun bég megrohanta Csurgót, de a várat elfoglalni nem tudta. 1559–60-ban Horváth Márk szigetvári kapitány katonái váratlanul megrohanták a várost és felégették. 1566-ban, Szigetvár eleste után, a vár szintén török kézbe került. A törökök a várost a berzenczei nahiébe (járás) osztották be, az 1567–68. évi adólajstrom szerint azonban ekkor mindössze 4 adóköteles háza volt. 1594-ben a várat Zrinyi György visszafoglalta a törököktől. 1598–99-ben a helység Zrinyi György földesúri hatósága alá tartozott. 1626–27-ben, úgyszintén 1660-ban is a Zrinyi családé volt. 1715-ben 14 háztartását írták össze. Ekkor, valamint 1726-ban is Turinetti Herkules Lajos József őrgrófé volt. 1733–45-ben Festetics Kristófé. 1773-ban és 1776-ban gróf Festetich Pálé volt. A XVIII. század végén gróf Festetics György volt a földesura, a ki Sárközy István ösztönzésére 1794-ben az itteni református gimnáziumot alapította, melyben Csokonai Vitéz Mihály is tanárkodott. 1784 aug. 6-án és 1791. évi okt. hó 17-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1835-ben gróf Festetics László volt a földesura. A róm. kath. templomot még a XIII. században építtette a János lovagrend. A templom román stílben épült, az idők folyamán átalakult és a régi templom maradványa ma már csak a nyolczszegletű templomtorony. A templomot a törökök 57imaházzá alakították át, de a XVIII. század elejétől ismét kath. istentiszteletre szolgál. A csinos református templom 1860-ban épült. Egy szép kastély is van a helységben, melyet Meller Henrik nagybérlő építtetett. A község határában két nevezetes forrás van; az egyik a Mária kút, mely a János lovagok uralma alatt kegyforrásként volt ismeretes, a másik a Basa-kút, mely a török uralom emlékét őrzi. A községben a járási hivatalokon kívül állami tanítóképző, református főgimnázium és polg. leányiskola is van. Van itt villamosvilágítás, hitelszövetkezet, tejszövetkezet, gazdakör, Otthon és Csurgói Kaszinó, kereskedő és iparoskör, polgári kaszinó, három pénzintézet, három téglagyár, két gőzmalom, lengyár és tejfeldolgozó gyár, mely a tengerentúlra való szállításra van berendezve. A határbeli egyik dűlőt Kulupács-szállásnak nevezik, mert e tájon akasztották fel a XIX. század ötvenes éveiben a híres Kulupács betyárt. Csicskármező nevü határrészen állítólag a Csicskár családnak várkastélya volt. A mostani Óvárosban, a Csicskár-árok és a vasúti töltés között, még jelenleg is láthatók halmok és kőfalmaradványok. A községhez tartozik: Avas-puszta, Cser-puszta, mely 1726-ban Fekete Jánosé volt és Kökény-puszta.
A ref. főgimnázium. – A takarékpénztár palotája. – Csurgó. A ref. templom. – A lengyár. – A tanítóképző. – A Meller-féle kastély.
