A vár népe.
A vár népe.
A királyi uradalom, vagyis a várszerkezet egyik alapja a földesúri viszony volt, egyfelől a királyi vár, másfelől a szolgálmányosok között. A szolgálmányosoknak, vagyis a vár népének különféle csoportjai voltak. A vár népének előkelőségei a várjobbágyok, a kik a várispán körül segédkeztek; az ispán közülük nevezte ki a maga helyettesét, az udvarbírót, továbbá a századosokat, a hadnagyokat, a tizedeseket. Közülök került ki a várispán helyettese mellett működő bilotus, a kinek kizárólag bírósági tisztsége volt. A várjobbágyok a királyi vár védelmén kívül, de a király parancsára, az ispán vezérletével bármikor tartoztak hadba szállani. Minden várszerkezet egy zászlóaljat alkotott és állított ki a síkra. Mivel István korában kb. 45 várszerkezet lehetett, a király hadereje 45 zászlóaljból állhatott. A várjobbágyok hadiszolgálataik fejében földet kaptak s ezt, a szolgálati terhekkel együtt, fiutódaik örökölték.
A várjobbágyokhoz némileg hasonló szervezetük volt azoknak a szolgaelemeknek, a kiknek szolgáltatásait a királyok kizárólag a királyi udvartartáshoz tartották fenn. Ezek is rendszerint apáról fiúra szálló bizonyos tisztben, foglalkozásban szolgáltak; hol egész falukban külön, hol pedig más népekkel vegyest laktak.
