Segösd tartozékai.
Segösd tartozékai.
A segösdi királynéi uradalom legrégibb tartozékai Erdőcsokonya, a három Dobsza, Csehi (Kálmáncsehi, ma Kálmáncsa), Szob és Dencs voltak. Legkorábbi adatunk Dobszáról van. Erzsébet királyné 1277-ben a két Dobsza falut, a Buzád-nembeli Panyit fia Jakab mesternek adományozta; ugyanez a Jakab mester 1280-ban Csehit is elnyerte, de 1286-ban ezeket a falvakat hűtlensége miatt elveszítette. Utóbb kegyelmet nyervén, Erzsébet királyné Csehit és a három Dobszát visszaadta neki (Wenzel IV. 312.). Dencset (ma Fazekasdencs-puszta), 1284-ben már puszta földterületként említik az oklevelek (Hazai Okmt. VIII. 235.). Thomasina, III. Endre király anyja, 1295-ben a segösdi kerülethez tartozó Szob falut László comesnek, Mihály fiának adta (Pesty: Elt. várm.).
A XIV. század első felében az elősoroltakon kívül még Lábod és Aranyos szerepelnek a segösdi uradalom tartozékai sorában. Midőn I. Károly király 1327-ben János cseh király leányát: Annát, fiának, Lászlónak, eljegyezte, nászajándékul a királynéi városokból Segösdöt, továbbá Lábod, Csehi és Aranyos falvakat kötötte le. Az utóbbi helység ma puszta, Darány mellett. 1389-ben Barát, Ötvös, Bolhás, Atád, Szabás, Aranyos, Belcső, Csákány, Visonta és Gesztenye helységek szerepelnek a segösdi uradalom tartozékaiként. Midőn 1395-ben Zsigmond király Atádot, Szabást és Ötvöst Kővágóőrsi Györgynek adományozta, e helységeket a segösdi ispánságtól örökre elkülönítette. Ötvös eredetileg a kir. udvarnokok földje volt és csak később került a segösdi ispánsághoz (Csánki D. i. m: II. 634). Kálmáncsehi és Lábod 1395-ig Prodaviczi Ákos fia, Mikcs birtoka volt. Később a Marczaliak birtokába került.
