Somogy czímere.
Somogy czímere.
A vármegye kiadványai az alispán és a négy szolgabíró neve alatt keltek. Ők hitelesítették azokat saját czímeres pecséteikkel (Orsz. Lev. Dl. 14554. 17.553.). Évszázadokon át tartott ez a szokás, míg végre II. Ulászló király 1498 jan. 6-án Somogy vármegyének, különös kegye jeléül, czímert adományozott, hogy azt pecsétjére vésetvén, kiadványain alkalmazza. A vármegye azonban az országos gyakorlathoz ragaszkodott továbbra is. Még akkor is ragaszkodott hozzá, mikor az 1550. évi pozsonyi országgyűlés törvényeinek 62. czikke elrendelte, hogy minden vármegyének, Somogy példájára, a király adománya útján saját czímere s pecsétje legyen, mely az alispánoktól, szolgabíráktól és esküdtektől lepecsételt ládában őriztessék, honnan csak a közgyűlések alkalmával vétessék ki és használtassék (Tagányi Károly: Magyarország czímertára 21–22.).
374A vármegye czímere a következő: kék pajzsban leveles arany koronából kinövő, könyökénél meghajlott, jobbra fordult, vaspánczélos kar, markában zöld levéllel ellátott, három szőlőágon lecsüngő, páros arany szőlőfürtöt tartva. Sisakdísz: koronán álló, veressel és fehérrel koczkázott, kiterjesztett szárnyú koronás egyfejű sas. A takarók színe a czímerleírásban nincsen megnevezve.
