Zsigmond siklósi fogsága.
Zsigmond siklósi fogsága.
Zsigmond pazarló életmódjával, de főként a dédelgetett idegen: lengyel, cseh kegyenczeinek kicsapongásai miatt, ismét maga ellen háborította az országot s most a legelső méltóságok állottak az összeesküvők élére, a kik Zsigmondot 1401-ben Budán elfogták és Visegrádon, majd Siklóson fogságba vetették.
A Garaiak, mint Maróthi János, mindent elkövettek a király kiszabadítása érdekében. Sikerült is megnyerni a főméltóságokat, hogy Zsigmondot ismét visszahelyezzék trónjára. Garai és Maróthi János ugyanis az ősz derekán meggyőzték Marczali Miklóst, hogy a király is hajlandó az idegen kézre adott várakat visszavenni, a mivel a legnagyobb akadálya elhárult kiszabadulásának. Mire az országos tanács urai, a kik augusztus végén Patán gyülekeztek össze, okt. 24-én Esztergom helyett az ideiglenesen megjelölt tanácskozó székhelyre: Zákányba gyűltek. Ez alkalomból Zsigmond idegen kegyenczei kiadták a bitorolt várakat.
Az országos tanácsnak az okt. 24-én Zákányban tartott üléséből egy kiadványt is bírunk s ez volna az országos tanács kiadványai között a legkésőbbi (gróf Zichy Okmt. V. 255.).
Zsigmond nemsokára vissza is nyerte szabadságát és Siklósról szabadulván, Pápán, okt. 26-án, találkozott az ország rendeivel, a kiknek megfogadta, hogy fogságbavettetéseért senkin sem áll bosszút.
