Nagyobb hitközségek.
Nagyobb hitközségek.
A nyíregyházi statusquo izr. hitközség, a megye egyik legújabb, de legtekintélyesebb hitközsége, mely csak 1863-ban alakult és ma 378 családot számlál.
A hitközség rövid történetéből következő adatok méltók a feljegyzésre: 1866-ban választotta meg a még ma is működő papját. 1868-ban egy négy osztályu felekezeti iskolát létesített, mely már az utóbbi években nem volt képes a mind nagyobb számmal jelentkező növendékeket befogadni és a hitközség 1897-ben felépítette nagy, emeletes, hatosztályu iskoláját, melynek 26,000 frt költségéhez a város 8000 frttal, a Heumann Ignácz emlékalap tanító és egy tanítónő működik, kikhez legutóbb egy magyar műveltségü papot alkalmaztak igazgatóul s ez van hivatva a vármegye zsidó templomaiban még szokatlan magyar hitszónoklatok meghonosítására. 1880-ban 367épült a hitközség új temploma, melynek költsége részben az eladott imaszékek árából került ki, de a város ebben is jelentékenyen támogatta a hitközséget. A rituális fürdő 1862-ben épült, sokáig egyetlen fürdője volt a városnak s 1891-ben nagy költséggel megnagyobbíttatott. A hitközség évi kiadása 20–22,000 fttot tesz, a mely összeget csak a tagoknak rendkívül nagy megadóztatásával szerezheti be. A hitközség kebelében fennálló Chevra Kadischa szent-egylet 1854-ben alakult és évenként 900 frtot áldoz szegények temetkezési és betegsegélyzési czéljaira.
A nyíregyházi orth. izr. hitközség 1876-ban alakult és ez idő szerint 80 családból áll. Saját templommal és paplakkal bír, de a papi állás jelenleg nincs betöltve.
A nyíregyházi statusquo izr. hitközség zsinagógája.
Hunyadi L. felvétele.
A kis-várdai hitközség egyike az ország legrégibb zsidó hitközségeinek. Szervezete aut. orthodox s mintegy 2100 lélekszámból áll. Kis-Várdán már a mult században rendszeresítve volt a zsidó pap állása. Templomuk is több, mint 100 éves. Az Eszterházy-féle taksás telken épült, s a templomtelek után fizetett taksa alól csak akkor lett felmentve a hitközség, mikor a birtok a Wahrmann-család tulajdonába ment át. A hitközség egy igen jeles elemi fiu-iskolát tart fenn négy tanítóval. Rituális fürdője, mely 36820,000 forint költséggel épült, a város egészségügyének is fontos tényezője. Chevra Kadischa szent-egylete 1896-ban ünnepelte fennállásának 100 éves jubileumát és ugyanekkor létesítette saját költségén a kis-várdai (megyei) közkórháznak zsidó osztályát.
A nyírbátori hitközség csak 1853-ban alakult, de zsidók már a korábbi századokban is laktak ott. Az anyahitközség statusquo alapon áll és 85 család alkotja. 1862-ben választotta papját. 1865-ben a cs. kir. helytartó rendeletére alakult meg az iskolai bizottmány és állíttatott fel a zsidó felekezeti iskola évi 500 frt állami segélylyel. Az iskola 1880-ban megszünt, de 1892-ben a mai hitközségi elnöknek, Szalkai Emilnek buzgóságából újra megalakult és egy év óta saját házában szépen virágzik.
A nyírbátori zsidóság történetében régóta jelentékeny szerep jutott a Mandel családnak. Ennek egyik tagja, Simon alapította 1826-ban a Chevra Kadischa szent-egyletet, egy másik tagját, Mandel Eduárdot, a város a közügyek terén szerzett érdemeiért díszpolgárának választotta s nevéről egy utczáját Eduárd-utczának nevezte el.
Az anyahitközség mellett Nyírbátorban egy 60 család által képezett orth. izr. fiók-hitközség is áll fenn.
Nagyobb zsidó hitközségek még a megyében a nagy-kállai, ujfehértói és szt.-mihályi hitközségek.
