XVIII. század. A bodrog-keresztúri konvent.
XVIII. század. A bodrog-keresztúri konvent.
A XVIII. század első felében ugyanis az üldözések ujból kezdetöket vették. Adott ugyan ki a király egy rendeletet, az ugynevezett „Carolina Resolutió”-t; de a sérelmeket ez sem szüntette meg. Majd egy újabb rendelet (1732.) értelmében a protestánsok, ágost. és helv. hitv. evangélikusok hozzá kezdtek az egyház szervezéséhez, az evangyéliumi presbyteri szervezet alapján. Igy p. o. a helv. hitvallásu világi vezérférfiak 1734. nov. 8. Bodrog-Keresztúrban konventet tartván, a magyarországi reform. egyházat, a politikai négy kerület szerint szervezték. (Tiszántúl 13, Tiszáninnen 8, Dunamellék 8, Dunántúl 9 egyházmegyével.) A szabolcsi traktus a tiszántúli helv. hitv. egyházkerületbe esett. S ugyancsak a bodrog-keresztúri konvent a választás megejtéséig a tiszántúli kerületbe főgondnokul Báji Patay Sámuelt nevezte ki.
