XVII. század.
XVII. század.
A XVII. század közepén a vármegye legnagyobb birtokosai a Rákóczyak voltak. II. Rákóczy György 1645-ben neje Báthori Zsófia után királyi adományt nyert az ecsedi várhoz tartozó bátori, nyíregyházi, vencsellői stb. uradalmakra.
Ez uradalmakhoz a következő helységek és birtokok tartoztak: Bátor mezőváros, Léta, Levelek, Pród, Tedej, Pócs, Bakta Lórántháza, Gyulaj, Lugos, Téth, Királytelke, Vencsellő, Timár, Büd, Kisfalu, Böszörmény, Nyíregyháza, Nyír-Fejértó, Rakamaz, Szent-Mihály és Nyír-Adony (Szirmay, Szatmár vm. II. 72.)
A Rákóczy uradalmak után a második helyet a kis-várdai uradalom foglalja el, melynek felerésze Szokolyi Erzsébet után a báró Melith családra szállott. Melith Péter halálával (1633) fi-utód hiányában a birtokok a leányágakra szállottak.
A kis-várdai uradalom másik fele Telegdy Anna, férjezett Nyáry Istvánné birtokába jutott, majd Telegdy Istvánnak 1653-ban bekövetkezett halálával Nyáry Pál leányára, Nyáry Krisztinára, férjezett Eszterházy Miklósnéra szállott, honnan a birtokok az Eszterházyak kezébe kerültek.
Vay Péter megtartotta az ősi birtokát képező vajai uradalmat, melyhez 5101651-ben Nagy-Anarcs, Nagy-Báka, Mogyorós stb., 1656-ban pedig Piricse és Bogát helységekre nyert adományt.
A Kállayak e korban élő egyetlen fisarja Miklós Napkort birta.
A Gyulayak Nagy-Varsány helységet, a Csomagközyek pedig Dobon birtak részeket. Az Alaghyak Szamosszegen voltak birtokosok, melyet a Tunyogiaktól vettek meg. A Bornemisza család Vid faluban birt részeket. Lónyay Zsigmond Királytelket és Szentmihályt, valamint a hozzátartozó részbirtokokat (Acsád, Adony, Ábrány, Fejértó, Léta, Magy, Nyíregyháza fele része, Parlag stb.), 1650-ben alkotott végrendeletével Lónyay Gáborra hagyta. A Bessenyeiek Berczelt bírták.
