Szamosujlak.
Szamosujlak.
Szamosujlak, kisközség a Szamosközön, 53 házzal és 350 magyar lakossal, kik főleg reformátusok. Határa 903 kat. hold. Nevét 1332-ben Vylak-nak, 1446-ban Zombok Ujlak-nak írjál. A Zombok család ősi birtoka volt. A XV. század elején a Zsarolyáni családnak is van benne része és 1446-ban Bekényi Miklósnak és feleségének, 1463-ban Gerezdy Istvánnak is. 1495-ben Ujlaky János és Antal kapják meg az egész helységet. A XVI. században már Szamos-Ujlak a neve. 1558-ban Soós János is ura. 1592-ben Szentmiklósi Pongrácz Gáspár kapja meg az egészet. A XVII. század közepén főbirtokosai a Vayak. 1726-ban gróf Teleki János kap reá királyi adományt. 1743-ban a báró Kemény család szerez itt birtokot. 1810-ben kétharmada a Nagyváradi Ajtay családé, egyharmada özvegy Maróthy Ferencznéé volt. A múlt század elején a báró Bánffy és a gróf Bethlen családoké. Most gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. A református templom a XV. századból való; alatta van az Ajtay család sírboltja. 1842-ben újraépítették; 1865-ben leégett, de ismét felépült. Határában van a Hadik-Barkóczy tanya. Hajdan nagy pusztája volt a Vármegye puszta, a melyen 1446-ban Bekényi Miklós részt kapott; 1450-ben nagy határpöre volt Ujlaknak Zsarolyánnal s akkor ezt a pusztát hozzá itélték; 1495-ben az Ujlakyak megkapták a helységgel a Vármegye pusztát is, a melyet még a múlt század elején is így neveztek. A község utolsó postája Czégénydányád, vasúti és távíró-állomása Jánk.
