Szerdahelyi.
Szerdahelyi.
SZERDAHELYI.
Zala vármegyéből származik, de már 1695-ben Szatmár vármegyében szerepel, hol Lázári, Érendréd, Egri és Vetés községekben volt birtokos és ez utóbbi helyen most is az. Péter, 1556-ban kapott czímeres nemes-levelet I. Ferdinándtól, melyet Kapornakon 1557-ben hirdettek ki. Szatmár vármegyében 1695-ben igazolja nemességét és azután még 1724-ben, 1762-ban, 1835-ben, és 1846-ban. Tagjai közül Zsigmond, 1780 körül főszolgabíró. – László ugyanakkor táblabíró és sópénztárnok. – Ferencz, 1797-ben nemesi felkelő-hadnagy, majd táblabíró és főügyész. – Zsigmond fia Károly, kapítány. – Ferencz fia, Pál, 1835-ben táblabíró és főügyész, főjegyző, később első alispán és 1846-ban főispáni helytartó. – László részt vett az utolsó nemesi felkelésben. – Pál fia Ágoston, vetési birtokos, a vármegyei gazd. egyesület alelnöke és a lótenyésztési bizottság elnöke. – Károly kapitány unokája: Jenő, pénzügymin. osztálytanácsos.
Czímer: vörösben, melynek alsó részét víz foglalja, el, a pajzs bal oldalán a vízből kiemelkedő szikláról, a pajzs túlsó oldalán kiemelkedő szikla felé ugró fehér egyszarvú. Sisakdísz: kék és vörös elefánt-ormány között kinövő fehér egyszarvú. Takarók: vörösezüst, kékarany.
