Szabályozási tervek.
Szabályozási tervek.
A társulat működési körébe tartozó egész vízszerkezetre az egységes elvek szerinti szabályozási tervek kidolgozásával a kormány Képessy József kir. főmérnököt bízta meg; az általa kidolgozott terveket a kormány jóváhagyta és ezek alapján kezdte meg a társulat munkálatait. E terv is azon az alapon készült, hogy a Bega-folyó árvizeinek elvezetésére a Temes-folyó jól kiképzett medre használtassék fel. Képessy a Bega 1859. évi árvizeinek legnagyobb másodperczenkénti vízhozamát 241 m3-ben állapította meg és ebből 140 m3-t a kellően kibővítendő árapasztó csatornán a Temesbe, 101 m3-t pedig a Bega-csatornán Nagybecskerekig a meglevő mederben, onnan Aradácz felé kiágazó új mederben a Tiszába kívánt vezetni. A Bega-csatornán tervezett berendezéseknek, az állam által viselendő, költségein kívül a Temes-folyón és mellékvizein végrehajtandó munkák költségeit 6,716.254 frt. 20 krajczárra (13,432.508 K 40 f) irányozta elő.
Azonban az elégtelen műszaki adatok miatt Képessy tévedett a Bega legnagyobb árvízhozományának megállapításában és azért az ő tervei alapján készült védművek feladatuknak megfelelni nem tudtak és új tervek és munkák váltak szükségessé. De a társulat még a Képessytől tervezett munkákat sem tudta elvégezni pénzügyi viszonyai miatt. Hogy működését megkezdhesse, a társulat megfelelő kölcsön felvételét határozta el. A kedvezőtlen pénzviszonyok miatt az osztrák általános földhitelintézettől 1873-ban felvett hat millió arany frt kölcsönből a társulat 962.167 frt 20 krt vesztett és mert a kölcsönző intézetet megillető annuitásokat több évig ki nem vetette, ezen a czímen is 1,209.780 frt 21 krt vontak le és így a társulat a 6 millió arany frt helyett tényleg csak 3,828.052 frt 59 krt kapott.
