Drágonyfalva.
Drágonyfalva.
Drágonyfalva (azelőtt Dragojest). A buziásfürdői járásban fekvő kisközség. Házainak száma 188, lakosaié 942, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Szinérszeg. Már a középkorban találunk e tájon egy Draganfalva (Dragonfalva) nevű helységet, melyről 1365-től kezdve vannak adataink. 1389-ben Zsigmond király Losonczy István szörényi bánnak adományozta. A XV. század elején a Szeri Pósa-család kezén találjuk. A család utolsó fisarjának Pósa Istvánnak az elhunytával, Mátyás király 1471-ben felerészben Guthi Országh Mihály nádornak és fiának Lászlónak, felerészben pedig Nádasdi Ongor Jánosnak adományozta. Lakosai ekkor még mind magyarok voltak. 1514–16-ban Brandenburgi György birtoka. A XVI. században románok szállották meg, a kik az egész török hódoltság alatt kitartottak. A Mercy-féle és az 1761. évi hivatalos térképen a lugosi kerületben lakott helységként van feltüntetve. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1807-ben a közalapítványi uradalom vette át. A községbeli gör.-kel. templom 1905-ben épült. Van itt egy gőzmalom is.
