Gátalja.
Gátalja.
Gátalja (azelőtt Gáttája). A Berzava mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 604, lakosaié 3903, a kik vegyesen magyarok, románok, kevesen német- és szerbajkúak; a hitfelekezetek között a róm. katholikusok és a gör.-keletiek vannak túlnyomó számban. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. 1323-ban Gotaal, 1343-ban Alsó- és Felső-fiatal, 1396-ban csak Gatal, Gathal alakban említik az oklevelek. 1406-ban Gathali Páznád fia László volt itt birtokos. A XVI. század végén kezdték Temes vármegyéhez számítani. 1572 táján a lugosi végbeliek rácsaptak a gatali városnépre és ott a törököket szétverték, a miért azután a temesvári basa panaszt emelt Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemnél. 1688-ban és 1699-ben Szörény vármegyéhez tartozott. Az 1717. évi összeírásból hiányzik. Az 1723. évi gróf Mercy-féle térképen Gatey, 1761-ben Gattay alakban fordul elő. 1779-ben Temes vármegyéhez tartozott. 471823-ban Gorove László író és a Magy. Tud. Akadémia tagja és testvérei Lajos és Károly szerezték meg a kincstártól kir. adománylevéllel és a Gáttájai előnévvel. Gorove László magyarokat telepített ide Külső-Szolnok megyéből, a Kiskunságból, továbbá Békés vármegyéből, Szent-András és Kétegyháza községekből. A Gorove-család itteni birtokát Gorove István volt miniszter halála (1881) után unokaöcscsei, Jáuos fiai örökölték és jelenleg ezek egyike: Gorove László dr. kezén van. Kívüle még Lukács Jánosnak, Kenessey Istvánnak és Stern Jenőnek és Ábrahámnak van itt nagyobb birtoka. A községbeli régi kuria a Gorove-családé. A szabadságharcz előtt Gorove István lakta és ez időből való egyik termének nemzeti színű szegélyfestése. Van itt sok érdekes régi Biedermeyer-bútor és G. Istvánra vonatkozó családi emlék. A községben két templom van. A r. kath. plebánia a Gorove-család házi káplánságából keletkezett és a templom is e család támogatásával épült 1863-ban. A család itt uradalmi épületben, 14 év óta nyilvános iskolát is tart fenn az uradalom cselédjei számára és a községbeli áll. iskolát is Gorove János eszközölte ki, már 30 évvel ezelőtt. A gör.-keleti román templom 1797-ben épült. A község lakosai magyar olvasóegyesületet tartanak fenn. Van itt több pénzintézet és Neuberger Istvánnak gőzmalma. A községhez tartozik Gorove-major (azelőtt István-major).
