Kiszsám.
Kiszsám.
Kiszsám. A verseczi járásban fekvő kisközség. Házainak száma 215, lakosaié 1089, a kiknek nagy része román- és szerbajkú és gör.-kel. vallású. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Nagyszered. E község már a középkorban fennállott. Egy 1424. évi oklevél említi Saan helységet, a mely alatt, úgy látszik, a mai Nagyzsám és Kiszsám értendő. Közvetetlen adataink azonban csak a hódoltság megszűnésétől kezdve vannak e helységről. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen C. Zamm alakban, a verseczi kerületben lakott helyként fordul elő; az 1761. évi hivatalos térképen pedig Csam alakban. 1826-ig a kincstár birtoka volt. 1826-tól 1888-ig a Karátsonyi-családé. 1888-ban örökségkép felerészben gróf Karátsonyi Ilma, felerészben gróf Zichy Alexandra és gróf Zichy Guidó birtoka. 1894 óta, gróf Zichy Guidó része, szintén gróf Zichy Alexandra férj. gróf Hadik Jánosné birtokába került. Kívüle még Obradovics Boriszlávnak és Spatariu Vladimir verseczi lakosoknak van itt nagyobb birtokuk. Az itteni gör.-kel. román templom 1886-ban, a gör.-kel. szerb imaház pedig 1881-ben épült. A községben szerb földművelők szövetkezete is van. Az egyik dűlőt Trifu Herges-nek nevezik. Egy fakereszt jelzi itt azt a helyet, a hol a hagyomány szerint Herges Trifon nevű rablót felakasztották. A községhez tartozik Obradovics-puszta, továbbá Spatariu-, Pászt-, Hatz-, Pecha- valamint Hadik-tanyák.
