Étkezés.
Étkezés.
A bolgár ételben, italban mérsékletes, kivéve ünnepnapon és lakodalmakon. Napi étkezése silánynak mondható, részben fukarsága miatt, részben azért, hogy nem ért a főzéshez. A marhahúst először levesnek kifőzik, azután újból megpirítva sültnek (pękum, pičenka) tálalják föl. Kedvelt eledelük a füstölthús, kolbász, delicatesse-számba megy a pulykapecsenye zeller-salátával. A tésztaneműekből szeretik a lepényt, pogácsát, tarhonyát (trijanica), galuskát, a fánkot (pitiče), komlós (!!!) rétest (točinu), mameligát (kačamag) és málét. Napjában kétszer esznek. 10 óra felé rántott, habartbab vagy krumplilevest, savanyú paprikát, délben munkaközben kenyeret, hagymát, szalonnát, úgy 6 óra tájban vagy este szintén valami tésztalevesfélét (Berestyén galuskalevest), azután pörkölt káposztát, kolbászt nyers, savanyú káposztával vagy szalonnás puliszkát. Ebédet csak vasárnap esznek, a mikor marha- vagy tyúklevessel kezdik az ebédet, de csak egy tyúkot vágnak le, ha mindjárt tízen ülnek is a leveshez s húsát külön sütve tálalják föl. Azután töltött káposzta (habarva, nem rántással), főtt kolbász és komlósrétes következik. Borra, sörre sajnálják a pénzt, inkább pálinkát isznak. Furcsa, hogy beteggel sört itatnak. Besenyőn is azt hiszik, hogy meggyógyul tőle. Italozás, kvaterkázás nincs divatban, a hol van, az az új kor s új lakóhely bűne, nem a bolgáré.
