Szociális és gazdasági érzék
Szociális és gazdasági érzék
Fukar; kiadásait a minimumra leszállítja, csakhogy vagyonhoz jusson; nem gazdagítja a kocsmárost és boltosokat, hanem otthon készítteti vagy a Bauernverein útján olcsóbban hozatja szükséges czikkeit. Szocziális, a község ügyei iránt érdeklődő érzésén kívül, magával hozta Németország délnyugati sarkából az ott nagyjelentőségű gazdasági hajlamát és a családiasságot, mely tulajdonságok Délmagyarországon nem hogy elernyedtek volna, sőt ez országrész kulturális emelkedésének jelentékeny tényezői lettek. A sváb egész élete gazdasága, földje, lova, marhája körül forog. A felesége meg tejjel-vajjal, gyümölcscsel stb. kereskedik s behozza vele napi kiadásának költségeit, úgy hogy az aratás hasznán földet, marhát vesznek s a kevésbé számító szomszédokat kiszorítják a birtokból. A sváb terjeszkedésnek ez a titka. Ez irányítja házasságát, babonáit, szokásait. A tavasz ébredése husvétkor, a napforduló Sz. Iván napján, az aratás s a vele járó örömök (Kerb, Kirchweih), az őszi pihenés (Sz. András napja, disznóölés), a tél rejtelmei (Sz. Miklós napja, karácsony, újév) mind gazdásági gondolatok kifejezői.
