Gazdasági fejlődés.
444Gazdasági fejlődés.
1874-ben feloszlatták a czéheket, a melyeket 1876-ban az „I. egyesült polg. Ipartársulat” pótolni óhajtott, míg 1884-ben az „ipartestület” megalakult. A gőzmalmok száma négyre emelkedett. Két cognac- és két vegyészeti gyár keletkezett. Ezekhez jöttek 1885-ben a Frisch-féle szeszgyár és a Neukomm és Seidl-féle gépgyárak és végre a keményítőgyár. Valamennyi vállalat az intenzívebben űzött földmívelés és a nagykiterjedésű bortermelésnek köszönhette keletkezését.
A bortermelés a 8. tizedben elérte legnagyobb kifejlődését. 1873-ban Verseczen 2255 szőlőbirtokos volt és a szőlővel beültetett terület a határban 8973 holdat tett, a mely terület 1882-ben 10.014 holdra emelkedett, a mihez még 3000 hold jött, a melyeket a versecziek a szomszéd községekben birtak. Az évi termést 1,000.000 alsóausztriai akóra becsülték. 1880-ban konstatált philloxera a szőlőket úgy tönkretette, hogy 1882-ben csak 50,104 hektolitert szüreteltek.
A versecziek tehát más jövedelmi forrás után néztek. Egy nagy czukorgyár felállítását tervezték és a vattinai kincstári birtok megvételét; de csakhamar visszatértek a régi kultúrához. A város, az 1875-ben megalakult „Bortermelők egylete” és egyesek már 1881–2-ben erélyesen fogtak hozzá a védekezéshez és az elpusztult ültetvények felújításához. 1887-ben már az első 17 hold új bort hozott. 1894-ben 604 hold régi szőlő mellett már 1028 holdon új bort szüreteltek. 1902-ben pedig a hegyeken már 1900 hold és a rónán 460 hold volt beültetve amerikai venyigével. 1911-ben már 4311 hold 275 négyszögöl szőlő volt a határban. Ma Versecz ismét a tekintélyes bortermelőhelyek közé tartozik.
A felvirágzáshoz nagyban hozzájárultak a közlekedési eszközök és a hitelintézetek. 1891-ben megnyílt a Nagybecskerekre vezető vasuti vonal, 1894-ben a kevevárai, illetőleg pancsovai vonal és végre 1896–8-ban a Lugosra vezető „Magyar Délkeleti Vasút”. 1900-ban épült a középponti nagy pályaudvar. 1892-ben rendezték be a városi telefonhálózatot, a melyet 1901-ben a városközibe belevontak.
1896-ban szerzett a posta és távirda külön épületet.
1894-ben keletkezett a román „Luceaferul”, 1895-ben a „Polgári Takarékpénztár” és 1898-ban a „Takarék- és előleg-egylet”. Az „Osztrák-Magyar Bank”, a melynek Verseczen 1880 óta a „Verseczi Takarékpénztár”-nál egy mellékhelye volt összekötve, 1912 április 29-én fiókot nyitott. 1903-ban építették a ,,Verseczi Takarékpénztár” közraktárainak elsejét.
