III. Temesvár királyi székhely.
III. Temesvár királyi székhely.
1315. évi május hó elején beköltözött a király és első felesége Mária az új fejedelmi palotába. Egész udvarukkal, nagy kísérettel jöttek. Középkori szokás szerint a nagyszámú udvari személyzetből csak az országos méltóságok kaptak lakást a királyi palotában. A többieket a külső udvaron levő melléképületekbe s részint a várban, részint a vársánczokon kívül álló királyi házakba szállásolták el. Alig foglalta el Károly temesvári otthonát, első gondja volt a váralját benépesíteni. Kereskedés és ipar tekintetében szabad költözködést és védelmet biztosított a külföldi kereskedőknek és iparosoknak. Különösen az olaszhoni kereskedéssel hozta kapcsolatba Temesvárt. Számos olasz iparoscsalád követte az udvart Temesvárra. A szaporodó népességgel nőtt az épületek száma, mind a várban, mind a külső területen. Temesvár királyi székhelyként befogadta kebelébe az országos hivatalokat, mi által központi fontosságot nyert s az ország határain túl is hírnévre emelkedett. Gyors fejlődését a népes forgalomnak, a vendégek és hadak szakadatlan járásának, a kereskedés és ipar föllendülésnek, de leginkább a királyi palotából szétáradó pénzbeli és egyéb segélyezési forrásoknak köszönheté. Száz évvel később Bonfini már szép épületekkel díszeskedő mezővárosnak mondja Temesvárt.*
„Themesuar oppidum in amoenissima regione, ad Themesi fluenta, exculta oedeficiis.” (Rer. Hungar. Decades, III., 8; 520. 1.)
Templomok és monostorok
Károly Róbert családi életéből
A főpapok elégületlensége
Második házassága
Harmadik házassága
Az udvar elköltözése Temesvárról.
Nagy Lajos Temesvárott
