Temesváriak levele a pápához
Temesváriak levele a pápához
„Beatissime Pater! Post humilem pedum osculationem Tuae Sanctitatis salutem et pacem in Domino Jesu!”
„Mi keresztények, kyk itt Temesvárat lakunk és egy szivvel adunk Hálát az Istennek Te Szencségedért. – – – Szencségedtül igen jó néven vettük, hogy Te Szencséged minket meglátogattál a Te Tanitoddal és Apostoloddal, és igen nagy jó kedvel vettük ő tűle ys. De myniben volt minekünk örömünk az ő vételében, annival inkab volt münékünk bánatunkra az ő halála; mert ha az Úr Isten őtet ki nem viszi vala e világból, ő minekünk mint keresztyineknek nagy sok igéreteket és fogadásokat tett vala, hogy Te Szencségedtül ki lett volna mind 49minekünk és mind a segény keresztyénségnek elő menetére és üdvösségére, hogy egy Scolát vagy egy Tanuságnak helyét csináltattna Te Szencséged költségeddel; mivel hogy a gyermekeink tanulnának és valami gyökeret verhetnének, hogy a sok lutherségnek és tévelygéseknek vége lehetne és kitisztítója, hogy Istennek segicségeből olly nevekedne közülök, ki papi Méltóságot vinne és a juhokat táplálná. Mert ha papok volnának itt a tartományban, netalántán még se áradott volna el annyira a hitetlenség. De mind itt közülünk csak három Pap vagyon: az egyik, ki köztünk vagyon, azt is Dobronikyt hiják, Fr. Dominicusnak, de az is nem tud magyarul predicálni, mind az által még is egynehány gyermeket tanít. Mert igen szegény nép vagyon köztünk; az idegen Fejedelmek igen meg szegényítik és meg nyomorítják a földet. Azért nem lakhatnak az gyermekek, mert sem Tanítójok nincs, nem fizethetnek az ő Tanítójoknak, sem ételek, sem italok, sem ruházatyok nincsen, kivel az Attya vagy Annya ruházhatná. Azért nem tanulhatnak, hanem Szencségedtől kérvén segítséget, és ezt, a mit kérünk Szencségedtől hiszük is, hogy megadod, mint jó lelki Pásztor az ő juhainak. Ezt is tudtára adjuk Szencségednek, hogy jönnek ide mi közünkben olly hitetők az ő rendek szerént, kik a szegény községet igen meg háboritják az ő tévelgő Tudományával. Kiért kérjük Szencségedet, hogy a mi nyelvünkön is küldjen Szencséged Tanitot, ki állhasson ellenek az ő hamis Tudományoknak. Egyebet nem kérvén Szencségedtől, mi minnyájan hanyat homlok könyörögvén és lábaidhoz esvén, imádunk Istent éretted. Kelt ez Levél Temesvárat Böjtmás Havának (márczius) 8. napján Anno Domini 1582. – Én Hertzeg István Temesvári Fő Biró irtam egész Keresztyéneknek akaratjokbol és kivánságokbol. – Ego Petrus Hegeg Ungarus peto a sua Beat. ut supra. – Ego Simon Mihály Fia az egész Varasnak nevében irok. – Ego Martinus Filius Gaspar Ungarus nomine meo et totius populi Catholici me subscribo. – Ego Thomas Borcovius nomine Universitatis et meo subscribo superioribus manu propria. – Ego Petrus Balom Ungarus nomine omnium Catholicae Fidei Professoribus et meo subscribo. Én Zabo Tamás Magyar egyenlő akaratból írom. – Beatissimo Patri ac Domino Nostro Divina Providentia Papae Gregorio XIII. (L. S.) [Temesvár városa pecsétje.]*
A XVI. századbeli nagyon értékes magyar levelet 1841. márcz. 5-én Fábry Ignácz, akkoriban csanádi olvasókanonok, később kassai püspök másolta le Rómában a csanádi káptalan levéltára számára. Először hozta nyilvánosságra Preyer János 1853-ban kiadott „Monographie der k. Freistadt Temesvár” cz. művében. Nyelvtörténeti szempontból kár, hogy a másolat nem készült korhű paleográfiai pontossággal s hogy Fábry nem vett Temesvár akkori városi pecsétjéről is másolatot. A névaláírások az eredeti levélen valószínűleg csak kereszttel vannak jelölve, a szövegüket pedig, különösen a latint, a szövegben megnevezett frater Dominicus Dobronics írhatta.
